„Ez a világ, amelynél nagyszerűbbet és éke­seb­­bet a természet sosem alkotott, és a lélek, a­­­­­­­­­mely szemléli és csodálja a világot, s egyúttal an­­nak legpompásabb része is, egészen a miénk és örök, s mindaddig együtt él velünk, ameddig jómagunk élünk. Bárhová űz tehát a sors, siessünk oda vidáman és emelt fővel, ret­­tenthe­tetlenül, s végigvándorolhatjuk az e­­­­­­­­­­­­­­gész földkerekséget, e világon igazi számű­ze­­tés nem lehet; mert a világon semmi sincs, amivel az ember közösséget nem érezne. Min­denünnen egyaránt az égre röppen tekintetünk, a menny a földtől mindenütt egyforma távolságra van.”

Seneca

 

 

„Ne idegenként bolyongjon az ember saját birodalmában […]. Aki nem tudja, hogy a villám elektromos szikra, aki a fizika, kémia és biológia legfontosabb alaptényeit nem ismeri, azt manapság műveletlennek nevezzük. Mégis be kell látnunk, hogy kevesebbet veszítünk, ha nem vagyunk tisztában e dolgokkal, mintsem a lényeggel, ama megnyilvánulási formákkal, amelyek az államban és a társadalomban körülvesznek bennünket, s amelyekben létünk gyökerei rejlenek. Nem külső tárgy, mint a természet, hanem egy benső, amit képesek vagyunk megértéssel felidézni: saját Énünk az, amit e helyütt újra fel kell ismernünk. A társadalom olyan, akár egy bűvös tükör; csak azáltal születünk meg, hogy belepillantunk – felébresztve tükrözi vissza saját lényegiségünket, amelyben felismerünk egy máskülönben rejtett szellemi hazát.”

Othmar Spann

 

 

„Minden emberben van egy romolhatatlan csillag, egy szubsztancia, ami arra ítéltetett, hogy a halhatatlanságban kristályosodjék ki. Ez utat mutatva múlhatatlanul ott ragyog az »Önmagam« fényteli közelségében. Az ember az igazsággal, az imával és az erénnyel, és csak ezekkel szabadíthatja ki e csillagot földi akadályoztatottságából.”

Frithjof Schuon

 

 

 

 

Ars Naturae

VII. évfolyam 13–14. szám

 

 

Életrend ♦ Környezetbölcselet
Környezeti nevelés ♦ Kultúra és művészet
Szakrális tudományok ♦ A tudomány határai

 

 

Tartalomjegyzék

 

Harmati Minka

A Nap gyermekei

 

Lord Northbourne

A virágok szépsége

 

Jean Cooper

A taoista kert szimbolikája

 

Mézes Zsolt

Gondolatok az életvezetés természetéről

 

Sánta Gábor

A Fekete István-jelenség

 

Pierre Hadot

A költői minta(kép)

 

Rudolf Pannwitz

Az individuum sorsa és meghaladása

 

Horváth Róbert

Tudatökológia és mélyökológia

 

Ananda K. Coomaraswamy

A szépség mibenlétéről és érzékeléséről

 

Bettina BÄumer

A szív ura: Abhinavagupta esztétikája és a kasmíri saivizmus

 

Abhinavagupta az esztétikáról
– Idézetgyűjtemény

 

Laki Zoltán

Az élőről

 

Al-Ghazáli

Isten szépséges neveiről

 

Kühár Flóris

A misztikus természetszemlélet alapjai

 

A szépség középkori elmélete
– Dionüsziosz Areopagitész és Aquinói Szent Tamás
a szépségről. Ananda K. Coomaraswamy
magyarázataival és kommentárjával

 

Jean Hani

Templom és kozmosz

 

Leopold Ziegler

Szakrális építőművészet

 

Kurt Almqvist

A teilhardiánus bálványimádás szempontjai

 

Philip Sherrard

Teilhard de Chardin és a keresztény vízió