Ars Naturae Online

- Táj, természet és tér aszketikus felfogásáról
- Szakrális kozmológia és kereszténység
- A természethez való kapcsolódás jelentősége a szemlélődésben
- Megváltás és ökoteológia
- Ember és természet a buddhizmusban és a kereszténységben
- Kozmosz és isteni megnyilvánulás
- Tudomány és hit konfliktusáról
- Az élet történetiséget meghaladó értelmezése
- Az ipari civilizáció hatása az emberiségre
- Könyvismertetők

♦ Ökoteológia
♦ Szakrális tudományok
♦ Embertan és kozmológia
♦ Környezetbölcselet
♦ Teremtés vagy evolúció?
♦ Civilizáció és környezeti válság

„Az ember, az élet és a természet védelmét mindig meg kell előznie az emberfeletti, az életfeletti és a természetfeletti védelmének.”

- Emberkép és világkép jelentősége az ökológiai válságban
- A természet védelméről és az emberség megőrzéséről
- A földművelés mint életforma
- Az éghajlatváltozást tagadó állásfoglalásokról
- Theodor Kittelsen élete és természetképe
- Nishida Kitarō szépségértelmezése
- A darwinizmus ideológiai összefüggéseiről
- A skolasztikus filozófia néhány szempontjának természettudományi jelentőségéről
- Állatszimbolika
- Könyvismertetők

♦ Vidék és helyi kultúra
♦ Állatszimbolika
♦ Teremtésvédelem
♦ Kultúra és művészet
♦ Környezetbölcselet
♦ Teremtés vagy evolúció?

♦ Embertan és kozmológia
♦ Szakrális tudományok
♦ Kultúra és művészet
♦ Környezetbölcselet
♦ Civilizáció és környezeti válság

A témákból:

- A képzelet teremtő ereje és szerepe az emberi életben, természettel való kapcsolatunkban 
- A kozmosz hierarchikus rendjének hagyományos megközelítéseiről: az érzékelhető világ és a mundus imaginalis
- Tudatökológia és imaginális ökológia 
- Az imagináció használata és a Nyugat hanyatlása
- Az ikonfestészet szemléleti és formai sajátosságairól
- Képmás és vizualizáció keleti tradíciókban
- A munka hagyományos és modern megközelítéseiről
- Ember és természet a hermetikus kozmológiában
- Az égi és földi természet Jacob Böhme természetfelfogásában
- Az emberi születés és a kozmosz létrejöttének analógiájáról

Egyszer régen a boldog korszakunkban Tibet és India határán egy csodás hegyvidéki erdőség terült el, melynek neve Kellemes Drágakő (Rin-po-cse-szdug-pa) volt. (…) Ezen a vidéken, hogy a szárnyas nemzetséggel a dharmát közölhesse, a tiszteletreméltó Avalókitésvara bódhiszattva a madarak királyának, a hatalmas kakukknak alakját felöltve,[3] több éven át, úgy éjszaka, mint nappal, mozdulatlanul mély meditációba merült egy csodás szantálfa alatt.

A témákból:

- Szent növények
- Az ökofilozófia különlegessége
- Anakronizmus-e a kézművesség?
- Gondolatok a művészet lényegéről és hatásáról
- A szimbólumok és rítusok szerepéről, alkalmazásáról
- A város születése a természet szelleméből
- Egyén és közösség hagyományos és modern kontextusban