Kíséreljük meg rögzíteni, előzetes jelleggel, ám a lehető legpontosabban a középkori és a modern gondolkozás közötti centrális metafizikai ellentétet, az ember és természetes környezete viszonyát érintő koncepciójuk vonatkozásában. A középkori gondolkozás uralkodó áramlata számára az ember jelentősebb és meghatározóbb helyet foglalt el az univerzumban, mint a fizikai természet birodalma, míg a modern gondolkozás uralkodó áramlata számára a természet függetlenebb, meghatározóbb és állandóbb szerepre tart számot, mint az ember.
