Vallástudós. A Magyar Szemle szerkesztője, az ELTE BTK doktorandusza, az MTA-ELTE Lendület Liturgiatörténeti Kutatócsoport tagja, a Sursum Kiadó munkatársa. A katolikus ritualisztika és spiritualitástörténet összefüggései mellett elsősorban a világvallások összehasonlító spiritualitástörténete áll érdeklődésének középpontjában, különös tekintettel a szemlélődő életre. Írásai és fordításai jelentek meg az Ars Naturae, a Magyar Hüperión, a Magyar Szemle, a Magyar Művészet, a Somogy, a Tempevölgy és az Új Forrás folyóiratokban.
Bingeni Szent Hildegard, a Rajna Szibillája, „népének és korának fénye”[15] kitüntetett helyet foglal el a teremtett világ és benne az ember, valamint az isteni szféra kapcsolatainak szellemtörténetében.
A jelen kötetben található két esszé kulcsmondata is lehetne a következő: „Nem az ember kiváltságos szerepének túlhangsúlyozása, hanem tökéletes félreértése sodorta válságba civilizációnkat.”
Mária testben is felvétetett a mennybe, s ennek emlékére gyógynövényeket, virágokat szenteltek, s szentelnek ma is néhány helyen Európában. Mindennek spirituális jelentősége a döntő, ugyanis jól leképezik az emberi és az isteni, a természeti és a természetfeletti rend összeköttetését.